loading ...
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en de
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF
 
A tó kialakulása
GYILKOSTÓ

Jó ha tudod

 

A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett 1837 nyarán.

Az 1837. július havának egyik délutánján – 7 óra tájban – kelet felől szokatlan tömörségű, óriási sötét felhők gyülekeztek és rendkivűl erős záporral sötétitették el a láthatárt. A bőszült vihar egész reggelig űzte rémes játékát. A nagy viztömegtől átázott, és gyér talajánál fogva lecsúszott a föld a Gyilkos-kő északnyugati oldaláról, eltorlaszolva a Békás-patakot.

A víz valószinüleg csak a következő évben érte el a kifolyás magasságát. A képződmény tószerűségét azért is lehetett nehezen észrevenni, mert viztükréből, abban az időben sűrűn álltak ki az elárasztott óriási fenyőfák csúcsai, s amelyek lekopasztott csonkjai ma is a tó eredetiségét és jellegzetességét adják.

A XIX. század negyvenes éveiben napvilágot látott útleirások már emlitést tesznek a tóról, a magyar nyelvű leirásokban először Benkő Károly emliti, Veres-tó néven.

Az Erdélyi Múzeum-Egylet 1864. évi III. ülésének jegyzőkönyvi kivonata szerint: „Báró Orbán Balázs mutatványokat olvas fel a Székelyföldön tett utazása alkalmával felfedezett régiségek és ritkaságok leirása és ismertetésére szánt nagyobb munkájából, név szerint a gyilkos taváról…érdekes előadását rajzok és fényképek bemutatásával világositván.”

Orbán Balázs az addig átlagosan ismert elnevezés helyett a Gyilkos-tó nevet valószinűleg a tó eredetével kapcsolatos népmondák alapján használja. A néphagyomány szerint a téli időszakban a befagyott tavon szekerekkel, utat röviditő erdőmunkások alatt szakadt volna be a tó jege, egy másik monda a hegyomlással hozza kapcsolatba a tó nevének eredetét, mely szerint a leomló két hegyfok közötti tágas réten éppen tanyázó juhnyáj az omlás folyamán teljes egészében odaveszett.

Ahhoz, hogy a Gyilkos-tó név megmaradjon a köztudatban, n agymértékben hozzá járult az is, hogy a tó déli oldalán található hegytömb, melynek az alsó része csúszott le, ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viselte.

A Gyilkos-tó a Keleti Kárpátok középső csoportjában, többnyire párhuzamosan futó hegygerincek talán leglátványosabb masszivumában, a Nagy-Hagymásban terül el, melyet ÉK-DNY irányban a Békás-patak szel át.

Közigazgatási szempontból Gyergyószentmiklós város részét képezi, a város és a tó közötti 26 km-es út egy szakasza a Békény-patak  völgyében fut, majd egy szerpentines emelkedő után, amely a Pongrácz-tetőig (1257 m) tart, a Vereskő-patak völgyében folytatódik.

Autóval a Gyilkos-tó megközelithető Moldva felől is, a festői szépségű Békás-szoros érintésével, a gyalogtúrázók szinte minden irányból eljuthatnak e páratlan szépségű vidékre. Ha közigazgatásilag nem is, de természeti szempontból a Gyilkos-tó a Békási-szorossal, valamint a környező vidékkel együtt egységes, jellegzetes tájként határolható el.

A tó tengerszint feletti magassága: 983 m, jelenlegi területe körülbelül 11 hektár, vizmennyisége: kb. 580.000 m3, legnagyobb mélysége 9,6 m, a csónakkikötőnél pedig körülbelül 2,6 m. Alakja hosszúkás, É-D irányú, az északi vége derékszög alatt nyugatra hajlik egy nagy „L” betűhöz hasonlóan. A hosszabbik rész száz évvel ezelőtt még 1300 , a rövidebb 650 m volt. Jelenleg 900 m, illetve 435 m.

A Gyilkos tavat öt állandó vizfolyású patak táplálja: déli végén a 6,5 km hosszú Juh-patak a Kis-Gyilkossal, dél-nyugat felől ömlik a tóba a Pongrácz-tetőről eredő Vereskő-patak, nyugat felől  a Likas és a Cohárd-patakok.

A tó kiömlésétől számitjuk a Békás-patakot, melynek fontosabb mellékágai a Kis-Békás, és a Szurdok-patakok jobb oldalról, a bal oldali mellékpatakok közül a Kupás,- Lapos,- Bardócz,- és a Súgó-patakokat emlithetjük.

                                                                                                                                           

lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

A tó kialakulása

A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett 1837 nyarán. Az 1837. július havának egyik délutánján – 7 óra tájban – kelet felől szokatlan tömörségű, óriási sötét felhők gyülekeztek és rendkivűl erős záporral sötétitették el a láthatárt. A bőszült vihar egész reggelig űzte rémes játékát. A nagy viztömegtől átázott, és gyér talajánál fogva lecsúszott a föld a Gyilkos-kő északnyugati oldaláról, eltorlaszolva a Békás-patakot. A víz valószinüleg csak a következő évben érte el a kifolyás magasságát. A képződmény tószerűségét azért is lehetett nehezen észrevenni, mert viztükréből, abban az időben sűrűn álltak ki az elárasztott óriási fenyőfák csúcsai, s amelyek lekopasztott csonkjai ma is a tó eredetiségét és jellegzetességét adják. A XIX. század negyvenes éveiben napvilágot látott útleirások már emlitést tesznek a tóról, a magyar nyelvű leirásokban először Benkő Károly emliti, Veres-tó néven. Az Erdélyi Múzeum-Egylet 1864. évi III. ülésének jegyzőkönyvi kivonata szerint: „Báró Orbán Balázs mutatványokat olvas fel a Székelyföldön tett utazása alkalmával felfedezett régiségek és ritkaságok leirása és ismertetésére szánt nagyobb munkájából, név szerint a gyilkos taváról…érdekes előadását rajzok és fényképek bemutatásával világositván.” Orbán Balázs az addig átlagosan ismert elnevezés helyett a Gyilkos-tó nevet valószinűleg a tó eredetével kapcsolatos népmondák alapján használja. A néphagyomány szerint a téli időszakban a befagyott tavon szekerekkel, utat röviditő erdőmunkások alatt szakadt volna be a tó jege, egy másik monda a hegyomlással hozza kapcsolatba a tó nevének eredetét, mely szerint a leomló két hegyfok közötti tágas réten éppen tanyázó juhnyáj az omlás folyamán teljes egészében odaveszett. Ahhoz, hogy a Gyilkos-tó név megmaradjon a köztudatban, n agymértékben hozzá járult az is, hogy a tó déli oldalán található hegytömb, melynek az alsó része csúszott le, ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viselte. A Gyilkos-tó a Keleti Kárpátok középső csoportjában, többnyire párhuzamosan futó hegygerincek talán leglátványosabb masszivumában, a Nagy-Hagymásban terül el, melyet ÉK-DNY irányban a Békás-patak szel át. Közigazgatási szempontból Gyergyószentmiklós város részét képezi, a város és a tó közötti 26 km-es út egy szakasza a Békény-patak  völgyében fut, majd egy szerpentines emelkedő után, amely a Pongrácz-tetőig (1257 m) tart, a Vereskő-patak völgyében folytatódik. Autóval a Gyilkos-tó megközelithető Moldva felől is, a festői szépségű Békás-szoros érintésével, a gyalogtúrázók szinte minden irányból eljuthatnak e páratlan szépségű vidékre. Ha közigazgatásilag nem is, de természeti szempontból a Gyilkos-tó a Békási-szorossal, valamint a környező vidékkel együtt egységes, jellegzetes tájként határolható el. A tó tengerszint feletti magassága: 983 m, jelenlegi területe körülbelül 11 hektár, vizmennyisége: kb. 580.000 m3, legnagyobb mélysége 9,6 m, a csónakkikötőnél pedig körülbelül 2,6 m. Alakja hosszúkás, É-D irányú, az északi vége derékszög alatt nyugatra hajlik egy nagy „L” betűhöz hasonlóan. A hosszabbik rész száz évvel ezelőtt még 1300 , a rövidebb 650 m volt. Jelenleg 900 m, illetve 435 m. A Gyilkos tavat öt állandó vizfolyású patak táplálja: déli végén a 6,5 km hosszú Juh-patak a Kis-Gyilkossal, dél-nyugat felől ömlik a tóba a Pongrácz-tetőről eredő Vereskő-patak, nyugat felől  a Likas és a Cohárd-patakok. A tó kiömlésétől számitjuk a Békás-patakot, melynek fontosabb mellékágai a Kis-Békás, és a Szurdok-patakok jobb oldalról, a bal oldali mellékpatakok közül a Kupás,- Lapos,- Bardócz,- és a Súgó-patakokat emlithetjük.